A szabadság finom érintése – összművészeti emlékezés

2019. július 05., péntek

A szabadság finom érintése – összművészeti emlékezés

Tegnap este a VéNégy Fesztiválon mutatták be a Fővárosi Nagycirkusz legújabb összművészeti produkcióját, A szabadság finom érintése címmel. A rendszerváltás 30. évfordulójáról való megemlékezés, a „30 éve szabadon” emlékév programjaihoz csatlakozva, az egyórás műsorban az egymásra ható, egy tőről fakadó művészetekből születő katarzisélmény felszabadító érzése ugyanaz a szabadság, amiben három évtizede élünk Közép-Európában.

A hét jelenetből plusz a fináléból álló darabban a fiatal artisták, táncművészek és zenészek közös produkciójában a társművészetek egyensúlyban, a maguk valós művészeti értékeinek megnyilvánulásával alkotnak egy katartikus előadást, amellyel a zene, a hang, a látvány, a költészet, a mozdulat és az emberi teljesítőképesség határait feszegető cirkuszművészet egyenértékűségét hirdetik.

A darab első jelenete azonnal különleges hangulatot teremtett, melyben Farkas Izsák hegedűszólójában az általa feldolgozott Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok című népdalt hallhattuk, miközben a 3D-s díszleten az égitestek mellett kirajzolódott Európa, majd Magyarország térképe.

A második jelenet megemlékezés az 1956-os forradalom eseményeiről archív fotókkal, felvételekkel és újságcikkekkel, valamint tiszteletadás a hősöknek, akik nélkül most nem élhetnénk szabadon. Zenei aláfestésként Liszt Ferenc: Les Préludes című művének egy részlete hangzott el.

A következő jelenet az 1956 és 1989 közötti időszakot, a hazug békeéveket dolgozza fel. A Junior Prima-díjas Moussa Ahmed és Tóth Judit táncművészek lendületes koreográfiában jelenítették meg a Szabad Európa Rádió, a nyugati szél, a tánc és a zene életérzésének titkos érintését, melyhez a díszletre történő vetítéshez kapcsolódva az InFusion Trio szolgáltatta a muzsikát. A félelem, az elnyomás, a szabadság utáni vágy, és annak lehetősége bontakozik ki a jelenetben.

Számomra talán a negyedik jelenet volt a legmeghatóbb, amely a Danke Ungarn! címet viseli és a páneurópai pikniktől a berlini fal leomlásáig tartó időszakot mutatja be. A zene, a látvány, a tánc és az artistaprodukciók tökéletes összhangja megrázó őszinteséggel mutatja be az addig diktatúrában élt emberek először hitetlenkedő, óvatos, majd kitörő örömét, a szögesdrótok átvágását, a berlini fal leomlását és a családok újraegyesülését.

A nagy horderejű események után az újjászületést egy páros cirkuszi levegőszám prezentálta Szlavkovszki Zsolt és Takács Noémi előadásában: a Kis kece lányom című népdalra a gubókból lassan életre kel valami új, valami szép, valami erős.

Egy erőszakkal elnyomott népet megfosztanak a kultúrájától és az abból fakadó nagyságától, ezért miután szabad lesz, újra fel kell fedeznie ezeréves gyökereit. A sámánzene a Honfoglalás korába repítette vissza a nézőket, Mátyás király korát a Kaláka együttes zenéje idézte meg, a törökverő Hunyadi Lászlót, a nándorfehérvári csata győztesét, Erkel Ferenc Palotása. Itt kapcsolódott be a jelenetbe Moussa Ahmed és Tóth Judit, akik méltóságteljes táncukkal prezentálták a felcsendülő Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Kálmán Imre és Bartók Béla halhatatlan műveit.

A darab zárójelenete a szárnyaló magyarokról szól, akik miután elsőként szabadultak meg bilincseiktől, megmutatják Európának és a világnak, hogy egy ország nem a méretétől válik naggyá, hanem a benne élt és élő emberek kreativitásától, tudásától, sokszínűségétől, összetartásától, kultúrájának és művészetének szerteágazó nagyságától. A díszleten megelevenedtek nagy művészeink, tudósaink és feltalálóink, híres épületeink, nagy horderejű eseményeink és sikereink, melyekre méltán lehetünk büszkék.

A fináléban egy igazi összművészeti kavalkádot láthattunk: Takács Noémi levegőkarikán, Szlavkovszki Zsolt handstand számával adott ízelítőt a méltán világhírű magyar cirkuszművészetből, Moussa Ahmed és Tóth Judit pedig táncukban a magyar virtusból, melyhez az InFusion Trio szolgáltatta a talpalávalót. A záróakkord a magyar zászló és Magyarország térképe volt.

A VéNégy Fesztivál első napjának méltó zárása volt A szabadság finom érintése című összművészeti darab, amely erős és megható eszközökkel mutatta be népünk történetét a Honfoglalástól kezdve egészen napjainkig, amely által nemcsak segít az emlékezésben, de eszünkbe juttatja nemzetünk erejét, kitartását és nagyságát.

Szekáry Zsuzsanna

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink