Jakutföld, a csodák országa – Interjú Kerezsi Ágnes néprajzkutatóval – IV. rész

2019. szeptember 20., péntek

Jakutföld, a csodák országa – Interjú Kerezsi Ágnes néprajzkutatóval – IV. rész

A Hófödte álom – Ősi cirkuszi mese című előadásunk október 12-én kerül műsorra, amiben jakut artistaművészek produkcióit csodálhatja meg a közönség. Ennek kapcsán Kerezsi Ágnes néprajzkutató izgalmas jakutföldi élményeiről mesélt nekünk, amit egy cikksorozat keretében közlünk oldalunkon! A negyedik részben a jakut nép két legfontosabb hangszeréről, valamint a sámán dobok elkészítéséről és használatáról mesél.


A jakutok hihetetlen művészien játszanak dorombon. Náluk ez olyan népi hangszer, mint nálunk a cimbalom vagy a furulya. Egy gyerek hamarabb tanul meg dorombon játszani, mint szépen beszélni. A dorombokat kovácsmesterek készítik fémből és ők maguk is csodálatosan játszanak rajtuk. Minden hangszer egyedi és más hangon szólal meg. Csodálatos, zengő hangzásuk van. Voltam olyan doromb művész előadásán, aki a viharos széltől a fa lombjának susogásán át a lovak patáinak kopogásáig, mindent meg tudott jeleníteni. Ez az egyik nemzeti büszkeségük. Náluk található a világ egyedüli doromb múzeuma, ahol a világ minden tájáról származó dorombok vannak kiállítva, többek között a magyar mestereké is. A több ezer darabból álló kollekción a múzeum munkatársai örömmel bemutatják a tudásukat. A dorombjátékot a vidéki és a városi emberek is gyakorolják.


A másik fontos hangszerük a dob, ami a jakutoknál ovális alakú, a fogantyúja pedig belül található. A fa keretet lóbőrrel vonják be. A lóbőrt még nyersen megnedvesítik, majd pár napos ázást követően a lószőr leszedhető a bőrről, így válik csupasszá a felület. A bőrt még nedves állapotában erősítik rá a dob kávájára, és amikor megszárad, megfeszül. Miután kész, rákerülnek a különböző rajzok és ábrázolások. Egy istenek és szellemek által kiválasztott sámán dobjait olyan ábrák díszítik, amiknek csak ő ismeri a jelentésüket. Csak akkor lesz zengő hangja, ha tűz mellett megmelegítik, mert még tovább feszül a dob.


A megszólaltatásához fából készült dobverőt használnak, ami pedig hozzáér a bőrhöz, az prémmel van bevonva. Rénszarvas prémet is használnak hozzá, de a ló elterjedtebb, mert a ló a sámán hátasállata is. Nyugat-Szibériában a dobot révülésre használja a sámán, nem „utazik” rajta, mert a lelke képes magától, vagy a segítő szellemei segítségével – például madár alakban – eljutni máshová. Ezzel ellentétben a Kelet-Szibériában élő jakut sámán dobja a lovat szimbolizálja, így mint egy lovon, csak „dobháton” a lelke óriási távolságokra el tud jutni. Dobokkal természetesen nem kereskednek, mert szent tárgyak.


Folytajuk…


Szekáry Zsuzsanna

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink