Hófödte Álom - Ősi cirkuszi mese - Sajtótájékoztató

2019. október 03., csütörtök

Hófödte Álom - Ősi cirkuszi mese - Sajtótájékoztató

Ma délelőtt, a Fővárosi Nagycirkusz művészbüféjében tartottuk az október 12-én induló Hófödte Álom - Ősi cirkuszi mese című műsorunk sajtótájékoztatóját. Az eseményen szó esett a műsor tartalmi és kulturális hátteréről, egy különleges műsorszámról, a Lázár Ervin programról, valamint a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programjáról.


Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos minden eseményre magával visz egy kultúrkincset. Ezúttal egy különleges művészt, Szilágyi Áron dorombjátékost, a Nemzetközi Dorombszövetség Elnökségi Tagját, Magyarország legnagyobb hangszermúzeumának, a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteménynek igazgatóját hozta el, aki elsőként a Yakutsk-Budapest Metroline című dalt adta elő.

A zenei élmény után Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja megosztotta, hogy Jakutföldön, a világ leghidegebb területén nagyon hosszú ideig tart a tél, ezért az ott élő jakut nép tagjai a hat–kilenc hónapig tartó sötétségben meséket mondanak egymásnak.

Ennek köszönhetően hihetetlenül gazdag a jakut mesehagyomány. Sok olyan motívum fellelhető, amiket mi is ismerünk a magyar népmesékből, de a jakutoknál mind a mai napig az életük szerves részét képezik a mesemondások. Ezek a jó és a rossz harcáról, a különböző alvilági és felvilági teremtményekről szólnak, akik átjönnek az emberek világába. Nem maradhat ki a szerelem, a próbatételek és a különböző emberi értékek.

Ilyen varázslatos, téli mese lesz a Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese is, ilyen mesét csinál a cirkuszművészet eszközeivel a Fővárosi Nagycirkuszban fellépő Jakutföld Gyémánt Cirkusza.

Graeser József a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszszakmai vezetője rávilágított, hogy mindig vannak olyan artistaművészek, akik képesek új dolgokat kitalálni. Egy teljesen új számot láthatnak a Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese nézői. Hat fiatal és egy fiatal rendező kitalált egy új produkciót, sőt egy új rekvizitet is. Egészen hihetetlen a produkció, ugyanis olyan elem is található benne, amikor egyik piedesztálról a másikra lendül át az artistaművész egy perzzsel a homlokán, miközben a magasban tartja a társát.

„Lassan a Fővárosi Nagycirkusz egyik szlogenjévé válik, hogy világszámok születnek a Fővárosi Nagycirkuszban. Ez nem véletlen, ugyanis a nyári műsorunkban fellépő Mongol Cirkusz Társulat itt gyakorolta, majd mutatta be, hogy negyedik embernek dobták fel a golyón álló artistákra egy szaltóval a társukat. Miután Budapestről elutaztak egy nemzetközi cirkuszfesztiválra, ezüst-díjat nyertek ezzel a számmal. A Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese egyik fellépői, a Plotnyikov csoport azt ígérték, hogy három ember fog állni az untermann vállába és úgy lendülnek majd át egyik piedesztálról a másikra. Hihetetlen technikát és erőt igényel a produkciójuk. Felkértük a szám rendezőjét, Dimitrij Csernovot, hogy a Baross Imre Artistaképző Intézetben most készülő, vagy végzett produkciókat nézze meg, és járuljon hozzá, hogy a fiatal artistáink még sikeresebbek legyenek” – tájékoztatott Graeser József.

Szilágyi Áron dorombművész Léna című dala után Szakál László, a Fővárosi Nagycirkusz nyolctagú zenekarának vezetője örömét fejezte ki, hogy a zenekaruk az új műsor idejére kiegészül egy dorombjátékossal, ezáltal belecsempészik a jakut népzenét az előadásba. „A Fővárosi Nagycirkusz megteheti, hogy nem csak egy kultúra felszínét kapargatja, hanem belemélyed az ottani kultúrába. Teret biztosít egy kevesek által ismert hangszernek, amely nemcsak a jakut, de a magyar népnél is ősi tradíciókkal bír. A cirkusz elsősorban a cirkuszművészetet hivatott kiszolgálni, fejleszteni és megőrizni, mégis képes egy adott műsor kapcsán a fellépők kultúráját is bemutatni a társművészetek segítségével.”

A zenekarvezető arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy szeptember 30-án zárult le az intézmény Kötéltánc című dalpályázata, amelyben zeneszerzőket kértek fel, hogy öntsék dalba a cirkuszművészettel kapcsolatos gondolataikat. A pályázatra beérkezett tizenkét legjobb műből november 5-én nagyszabású gálakoncertet rendeznek a Fővárosi Nagycirkuszban, ahol a három legjobb alkotás létrehozója nagy összegű pénzjutalomban részesül.

Mészáros Csaba, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet munkatársa beszédében a jakut nép csodálatos alkalmazkodóképességét emelte ki, amelyről évszázadról évszázadra tanúbizonyságot tesznek. A 13. században egy ló- és marhatartó nép Északkelet-Szibériába vándorolt, ahol állataikkal együtt életben maradtak, és egyre terebélyesedett a lakóterületük.

Később Oroszország bekebelezte és adófizetőkké tette őket. Minden szibériai nép problémákkal küzd, csökken a népességük és hanyatlik a kultúrájuk. A jakutokra ez egyáltalán nem jellemző. „A jakut kultúra mindig képes megújulni, olyan dolgok, amik korábban nem voltak, például a cirkuszművészet, olyan magas színvonalon valósulnak meg, amelyeknek nincs párjuk a világon” – világított rá Mészáros Csaba.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy egy nemzeti előadó-művészeti intézménynek, mint a Fővárosi Nagycirkusz, feladata, hogy megismerje és megismertesse, Magyarországra hozza a világ távoli kultúráit. „Megismerni más országok kultúráját, elfogadni és respektálni, megtalálni bennük az értékeket, alapfeladatunk. Akkor tudjuk hitelesen elvárni a világtól, hogy elfogadja a mi kultúránkat, ha mi is nyitottak vagyunk más népek kultúrájára.”

A cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos köszönetét fejezte ki a Fővárosi Nagycirkusznak, hogy elemzés céljából egy ilyen távoli országot választott, és alaposan elemezte a jakut nép kultúrájának szinte minden szeletét. Azért is a Jakut Gyémánt Cirkusza jön el Budapestre, mert látogatásuknak fontos szakmai vetülete is van. Egyrészt közel tíz éve felújították a Jakut Nemzeti Cirkuszművészeti Központot, tehát vannak tapasztalataik arra vonatkozóan, hogy kell egy ilyen épületet átépíteni és modernizálni. Amikor Magyarország új Cirkuszművészeti Központot épít, akkor a tervezése során mindenféle technikai tapasztalatra szüksége van. Másrészt a jakut cirkuszművészet nagyot gondolt tíz évvel ezelőtt, amikor egy osztálynyi gyereket elküldtek tanulni a kínai cirkuszművészet fellegvárába. Azt, amit a magyar közönség látni fog, egy részben jakut gyökerekre épülő, éveket át, kínai iskolában megtanult cirkuszművészet lesz.

Fekete Péter arról is tájékoztatott, hogy tervben van, hogy Magyarország is delegáljon egy osztályt Kínába a Baross Imre Artistaképző Iskolából. A kulturális államtitkárság jelenleg készíti elő a kínai-magyar együttműködést, amely idén december 31-én jár le és meg kell újítani. Ebbe az együttműködési szerződésbe Fekete Péter már belecsempészte az ilyen irányú művészeti diákcserét. Ez egy nagyon komoly felelősség, amely rengeteg előkészületet igényel, ezért a jakut társulat tapasztalatait is felhasználják a terv megvalósításához.

„Miért van az, hogy a világ legnevesebb artistaművészei szívesen jönnek Budapestre, a Fővárosi Nagycirkusz régi cirkuszépületébe?” – tette fel a kérdést a miniszteri biztos. „Azért, mert itt világszámok születnek, mert az intézmény dolgozói olyan légkört teremtenek, ahol meg tud születi egy világszám. A fény- és hangtechnika, a műszaki kiszolgálás, az igazgatás, a szervezés és a magyarországi társművészetek is az artistaművészek rendelkezésére állnak. Megérkeznek egy világszámmal, amit a Fővárosi Nagycirkuszban még tovább tudnak fejleszteni. Ez nagyon komoly érték, hiszen akkor, amikor egy új Cirkuszművészeti Központról álmodunk, akkor nem csak a külcsíny és a technikai lehetőségek, hanem a belbecs, az ott folyó munka fogja ezt az intézményt Európa legkomolyabb Cirkuszművészeti Központjává tenni” – hangsúlyozta Fekete Péter.

A kultúráért felelős államtitkár ezután a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programjára tért rá. A Lázár Ervin programnak köszönhetően, a Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mesét több ezer gyermek tekintheti meg a Fővárosi Nagycirkuszban. „Magyarország kormánya döntött, a Lázár Ervin program keretében valamennyi általános iskolás gyermeknek évente legalább egy alkalommal meg kell látogatnia egy előadóművészeti intézményt. Ennek a kivitelezésére a kormány jelentős összeget fordít.” A Fővárosi Nagycirkusz a hatodik osztályos gyermekeket látja vendégül, akik majd az előadás megtekintése után a cirkuszpedagógiai szempontok alapján elemzik a cirkuszművészet nyelvezetét és sajátosságait.

Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Nagycirkuszban az általános iskolai tanulóknak továbbra is fennállnak a korcsoportonkénti speciális cirkuszpedagógiai programok, ahol a közismereti tantárgyakhoz kapcsolódóan bővíthetik a tudásukat.

Szekáry Zsuzsanna

 

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink