Állati barátságok a cirkuszban

2019. október 04., péntek

Állati barátságok a cirkuszban

Ma van az Állatok világnapja, amit 1931 óta minden év október 4-én, az állatok védőszentjének, Assisi Szent Ferencnek az emléknapján ünneplünk. Az állatok meghatározó részét képezik az életünknek, szeretnünk, óvnunk és védenünk kell őket. Állat barátaink szebbé teszik a mindennapjainkat, rengeteg dolgot tanulhatunk tőlük, általuk. Sokuk a családunk igazi és nélkülözhetetlen tagjaiként élik le az életüket. Nincs ez másképpen az artistaművészeknél sem, ezért e kedves nap alkalmából összegyűjtöttünk pár gondolatot a Cirkuszi Csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című köteteinkből.


Axt Lászlóné, született Eötvös Ibolya

„Akkor Európában ő volt az egyetlen cirkuszi víziló. Nagyon szelíd volt, Kicsinek becéztük. Szerette a szüleimet, főleg anyukámat, de az egész családnak nagyon a szívéhez nőtt.

A vizébe sem lehetett csak úgy belépni, mert az az ő territóriuma volt. Kicsi egyszer beteg volt, és injekciót kellett kapnia, de a víziló bőre kívül nagyon vastag, egyetlen részre lehetett beszúrni a tűt, a szája belső oldalára. Anyukám nagyon fatalon, negyvenöt évesen halt meg, és apu szerint biztos, hogy a hangom emlékeztette Kicsit anyura. Gond nélkül beengedett a vízbe, így én adtam be neki az antibiotikumokat. Engem soha nem bántott.”

Eötvös György

„A Kicsi családtag lett, amit én természetesnek vettem, külföldön együtt úsztunk folyókban, még a Városligetbe is kivittem sétálni, de 20 perc múlva már jöttünk vissza, mert száz gyerek eredt utánunk. Mondtam neki, hogy imádlak, szeretlek, Kicsikém, gyere, adj egy puszit, mire megnyalta a kezemet vagy az arcomat. Sokszor gondoltam rá, hogy abban a hitben van, mintha ő is olyan lenne, mint én. A családtagom volt.

Növényevő lévén szaga sem nagyon volt, sok almát, gyümölcsöt, salátát, zöldségeket evett, és a végén desszert gyanánt egy bála szénát. Minden este előadás után kapta meg az abrakot, hetven kilót evett. Nagyon tudott csámcsogni, olyan jóízűen evett! Mindig úgy beszéltem vele, mint egy emberrel. Sosem volt agresszív, úgy dögönyözhettem szeretgethettem, ahogy akartam.

A családunk tagja volt, együtt nőttünk fel, szörnyen megviselte a halála az egész családot. Ő nem megdöglött, hanem meghalt. Sokkal több volt, mint egy állat.”

Schneller László „Perinyo”

Nagyon a szívemhez nőttek ezek az állatok az évek során. Szebb volt ez, mint egy házasság, ők soha nem csaltak meg, és soha nem kellett csalódnom bennük."

Id. Richter József

Egy jó cirkusznál az állatokat nagyobb becsben tartják, mint az embereket. Ha megérkezünk valahová, az az első, hogy kiengedjük a szabadba, egy elektromos karámba a lovakat, az elefántokat, a tevéket, a zebrákat. Ha nagyon nagy területre érkezünk, akkor még nagyobb helyen vannak kinn. Nemrég Kiskunfélegyházán voltunk, ahol több hektáros szabad területük volt. Minden lehetőséget kihasználunk, hogy az állatok jól érezzék magukat, mindig a megfelelő körülmények között tartjuk őket."

Petruska „Váradi” Diana született Weisz Diana

„A kutyusaim már nem olyan fürgék, mint régebben, ezért talán két-három évig tudunk még együtt dolgozni. Egy újabb csapat betanítását már nem vállalnánk. Mindig nagyon ragaszkodtunk hozzájuk, biztos nem adnánk oda őket senkinek, így nálunk élik majd le hátralévő életüket. A kutyusaink a családtagjaink, nem tudnám őket másra bízni, ezért inkább abbahagyjuk a fellépéseket.”

Donnert Márta született Csiszér Márta

„Amikor kicsik voltak a tigrisek, bent ültem velük a ketrecben, együtt is aludtunk, mindegyik az ölemben szeretett lenni.

Szerelemnek lehet nevezni, ami a tigris és az idomár között volt. Több olyan tigrisünk volt – Szibi kezdte el –, hogy szerelmesek voltak párzási időben, majd’ elolvadtak, ez normális dolog. Ledolgozták a műsort, Szibinek utolsóként ki kellett volna mennie, de egyszerűen nem akart, ledobta magát a manézs közepére, és hívta magához a férjemet, dörgölőzött a lábához, mikor már félig-meddig bent volt a tunelban, onnan is visszafordult a manézs közepéig, ugyanúgy elvágódott, hogy még egy simi kell, a közönség meg dőlt a nevetéstől. Ezt nagyon sok helyen eljátszotta később a többi nőstény tigris is.”

Picard Attiláné született Richter Mária

„Háziasítottuk a kismajmokat, ők is a kempingben éltek velünk. A büszkeségem egy koraszülött kismajom, ami a svájci turnénk alatt született. Az anyja eldobta magától, hiszen nem emberként gondolkodik, hogy megpróbáljon segíteni rajta, ha kevésbé életképes. Én viszont életben tartottam; 1993-ban született, egy napot sem jósoltak neki, olyan kis csenevész volt. Nem volt könnyű, de sikerült, a mai napig is él, ő és az 1995-ben született társa velem lakik, hiszen nekik ez az otthonuk!”

Schneller Károlyné Vilma

„A párom úgy fürdött a krokodillal, hogy Mici odaúszott hozzá, rátette a fejét a férjem vállára, ő átfogta a mellső lábainál, és ketten úsztak. Láthatóan boldog volt az állat. Micó és a többiek itt laktak lent a házunkban, a szuterénben alakítottunk ki nekik egy nagy helyiséget medencékkel, terráriumokkal. Karesz mindig úgy ment be hozzájuk, hogy "Sziasztok, lányok, hogy vagytok? Minden rendben?"

Például a Sacámat imádtam! Ő egy világos piton volt, aki télen a legtöbb időt nem a terráriumában, hanem velünk töltötte szabadon a lakásban. A férjemet valamiért nem szerette annyira, de nem is bántotta. Általában a kanapé közepén ültem, egyik oldalon a gyerek, másik oldalon a kutya, Saca bekúszott, a férjem a fotelban ült, felment hozzá, megnézte, majd átjött hozzám, közel tekeredett, rám tette a fejét, és képes volt velem két órán keresztül pihenni. Az az állat szeretett, ebben biztos vagyok!”

Id. Picard Vilmos

„Először felmérem, hogy adott kutyának mi tetszik, mit csinál meg szívesen, így fél év alatt be lehet tanítani nekik a műsorszámot. De mindehhez sok türelem, odafigyelés kell, mert a csivava nagyon makacs és önfejű kutyafajta.

Minden állatunk nálunk tölti a nyugdíjas éveit nyugalomban, szeretetben. Soha nem válunk meg tőlük. Előfordult, hogy vidéken, tőlünk 200 kilométerre pusztult el egy kis barátunk, de hazahoztuk, és itthon temettük el. Nagyon az ember szívéhez nőnek ezek az állatok.”

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink