Tudtad-e? – Az ősi doromb hangszer

2019. október 11., péntek

Tudtad-e? – Az ősi doromb hangszer

Varázslatos ősi, misztikus világ elevenedik meg az október 12-én induló, téli műsorunkban. A világ leghidegebb lakott területéről, Jakutföldről, hivatalos nevén a Szaha Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból érkező artistaművészek egy különleges és gazdag természetközeli kultúra képviselői, akik híven ápolják sámánisztikus világképük gyökereit. A jakutok egyik legfontosabb idiofon hangszere a doromb (dorombér, dongó, szájdoromb), amit a jakutok khomusnak neveznek. Ez a különleges hangszer teret kap a Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című műsorunkban is.

 
A doromb az ausztrál és az amerikai kontinenseken csak a kolonizáció után terjedt el, de a többi kontinensen és szigetcsoportokon mindenhol megjelent, több ezer éves múltra visszatekintő ősi hangszer, amely általában két részből, egy keretből és egy rugóból áll. A tradicionális doromb anyagát tekintve bambuszból, fából és halcsontból készül. Ezeken leginkább ritmust és dallamot lehet játszani, halk ritmushangszerként funkcionálnak, mert nem szólalnak meg rajtuk szépen a felhangok. Viszont az acélból készült dorombok erőteljesebb hanggal bírnak és a felhangokat is képesek kifinomultan megszólaltatni. A hangszerkészítő mesterek által előállított hangszerek hangzásukban felülmúlják a gyárakban előállított termékeket. Manapság is több tucat mester készít kiváló dorombokat a Szaha Köztársaságban. Minden kézzel készített dorombnak egyedi hangzása van.

Használatát tekintve a zenész a keretet a kissé szétnyitott fogához nyomja, a másik kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmónikusait a játékos szájürege erősíti fel. A szájüreg térfogatának változásai hozzák létre a dallamot. A doromb a magyar nyelvterületeken is elterjedt játékként és népzenei hangszerként.

A dorombjáték alapja a lassú, ütemes, improvizatív játék, amely a jakut népdalok dallamainak eljátszásába, vagy különféle állatok hangjainak utánzásába válthat át. Jakutföldön a doromb a 20. század elejéig jellemzően női hangszer volt. A férfiak csak akkor kezdtek el játszani rajta, amikor a jakut népzene a szovjet nemzetiségi politika hatására színpadi keretek között is bemutatásra került. Addig ugyanis csak kisebb közösségek előtti előadásra volt alkalmas.

Szekáry Zsuzsanna

Lektorálta: Mészáros Csaba néprajzkutató

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink