Cirkuszi múzeumpedagógiai információs nap a Fővárosi Nagycirkusz kiállításaiban  

2019. december 10., kedd

Cirkuszi múzeumpedagógiai információs nap a Fővárosi Nagycirkusz kiállításaiban   

 

Múzeumpedagógusok és nem-formális pedagógiával foglalkozó kulturális szakemberek vettek részt a Fővárosi Nagycirkuszban rendezett információs napon. A cirkuszi múzeumpedagógia bevezetése a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szolgáltató múzeumi módszertanának hasznosításával és az esélyteremtési módszertan alkalmazásával folyik a Fővárosi Nagycirkuszban, Joó Emese muzeológus, múzeumpedagógus, MOKK múzeumi koordinátor irányításával.

 A Fővárosi Nagycirkuszban kiemelt szerepet játszik az aktuális cirkuszi előadásoknak és a cirkuszi előadó-művészet egészének köznevelési hasznosítása. A cirkuszpedagógia új műfaja a cirkuszi múzeumpedagógia, amely a résztvevők középpontba helyezésével, a nem-formális pedagógia szemléletére és gyakorlatára építve nyitott kérdésekkel, szabad felfedezési és értelmezési lehetőséggel, játékos és kreatív tevékenységekkel várja a csoportokat. Joó Emese múzeumpedagógus az információs napon arra vállalkozott, hogy a kollégákkal a múzeumpedagógiai fejlesztések aktuális állapotát, dilemmáit és eredményeit egyaránt megossza.

A szakemberek először az aktuális cirkuszi előadás hátteréül szolgáló "Hófödte álom - Néprajzkutatók képei Jakutiából" című néprajzi fotókiállítást és a kapcsolódó múzeumpedagógiai programot ismerhették meg. A cirkuszi múzeumpedagógiai foglalkozások a látványos sátorkiállításban, jakutiai fényképek és használati tárgyak között zajlik, ahol a gyerekek a jakut éghajlat szélsőségeit egy óriás-hőmérő játékkal, a hétköznapi életmódot egyszerű tárgyak beazonosításával ismerhetik meg. Vajon tollasoznak-e a jakut gyerekek, használnak-e napszemüveget, tudnak-e bringázni a jégmezőkön, és készítenek-e jégkockát az örök hó és jég birodalmában? A foglalkozás szélesíti a hazai gyerekek látókörét, bevezeti őket egy másik kultúra megismerésébe, miközben érthetővé teszi számukra az előadásban látható jakut szimbólumokat: a furcsa rajzolatú tamgákat és amuletteket, vagy a jakut sámánok varázslatos történetét.

A cirkusz nem-formális múzeumpedagógiai módszertanában a gondolkodás, az értelem mellett a mozgásra és az érzelmekre épülő munkaformák és különböző tanulási stílusok egyformán helyet kapnak. Ennek jegyében, minden jakut múzeumpedagógiai foglalkozás része, hogy Paizs Miklós zenész, a "Hófödte álom - Ősi cirkuszi mese" című cirkuszi előadás dorombművésze, megszólaltatja a gyerekeknek az előadásban hallható és a jakut népi kultúrában hagyományos hangszert, a dorombot. A gyerekek a különböző dorombokat kézbe véve hallgathatják, ahogyan a zenész bravúros technikával változatos sarkvidéki hangulatokat szólaltat meg, amikor megidézi pl. a lovak dobogását vagy a jakut Alsó Világ szellemét. A szakmai résztvevők ízelítőt kaptak Paizs Miklóstól a gyermekfoglalkozásokon általa vezetett zenei érzékenyítés hangról hangra, ritmusról ritmusra történő lassú és elmélyülő folyamatából.

A dorombzenei bemutatót követően a múzeumpedagógiai bemutató a Fővárosi Nagycirkusz Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz című kiállításában folytatódott. Joó Emese, a cirkuszi múzeumpedagógiai fejlesztések vezetője, bemutatta az új cirkuszi szolgáltatásaként folyamatosan és ingyenesen látogatható cirkusztörténeti kiállítást, és az abban zajló vezetett és önműködő múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A tárlat sajátossága, hogy kapcsolódó pedagógiai kínálatát a múzeumi részleg szakemberei folyamatosan bővítik, aktuálisan pl. 27 db, 11, 12 és 13 éveseknek szóló, önállóan feldolgozható gyermektablót helyeztek el a tudományos tablók mellé. A tablók mellett interaktív játéklapok, zsonglőr labdák, bűvész kellékek és dombornyomó pecsételők is a csoportok és a családok rendelkezésére állnak. Az interaktív eszközök és az önálló feldolgozást inspiráló gyermektablók a cirkuszi múzeumpedagógia új kísérletét jelentik arra, hogy minél több látogatót részesítsen olyan saját élményben, amely egyúttal a cirkuszi előadás élményéhez is hozzájárul. A szakemberek egyet értettek abban, hogy a cirkuszi múzeumpedagógia kiállításba beépített kísérleti eszközei csak hosszabb idő elteltével képesek igazolni, hogy a cirkuszi előadás és a cirkuszi múzeumpedagógia együtt hogyan inspirálja a gyerekek gondolkodását, érzékenységét, önkifejezését és a csoportmunka révén szociális készségeit és kreatív képességeit.

 

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink