Cirkuszi kulturális örökség - UNESCO szakmai konferencia

2020. január 10., péntek

Cirkuszi kulturális örökség - UNESCO szakmai konferencia

 

Tegnap a XIII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében került megrendezésre a Szépművészeti Múzeum Shikedanz-termében a „Cirkuszi kulturális örökség” című UNESCO szakmai konferencia.  Az eseményen hazai-és nemzetközi szakemberek tartottak plenáris előadásokat és kerekasztal beszélgetést, és kezdeményeztek párbeszédet a közönséggel.

Az eseményt Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős miniszteri biztosa és a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos nyitotta meg. „Magyarország kormánya meghozta döntését, hogy Európa Közepén egy új cirkuszművészeti Központot fogunk felépíteni, amely nemcsak a magyar előadó-művészet ezen különleges ágát fogja szolgálni, hanem egész Európa cirkuszművészetének otthont kíván adni, mert Magyarországnak hihetetlen cirkuszművészeti tradíciói és innovációi vannak. Azok az artistaművészek, akik az elmúlt évtizedekben bejárták a világot, nemcsak a magyar művészetnek, hanem Magyarországnak is hírnevet szereztek, amiért rendkívüli hálával tartozunk nekik. Az innováció területén is élen járunk, mert a társművészetekkel való együttműködéssel szintet léptünk, amit világszerte elismernek a cirkuszművészet szakemberei. Ebben a művészeti ágban nagyot szeretnénk alkotni, aminek infrastrukturális mellett tudományos igényei is vannak, ezért a felépülő új cirkuszépület otthont ad majd a kutatási, a múzeumi, a könyvtári, a levéltári és az oktatási területeinknek is. A világon az elsők között Magyarország a nemzeti kulturális örökség listájára helyezte a cirkuszművészetet. Ettől már csak egy lépés választ el attól, hogy elérjük, hogy az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára kerüljön ez a művészeti ág – tájékoztatott Fekete Péter.

A szakmai konferencia plenáris előadásokkal folytatódott. A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európában egyedülállóan, 130 éve fennálló kőcirkusz épületeihez kapcsolódva, elsőként Varga-Nagy Zsófia, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ muzeológusa tartott előadást Bezárt és lebontott kőcirkusz épületek Európában címmel, amelynek kutatásához Zsilák György „Fudi” élő zsonglőrlegenda adott odaadó segítséget.

A következő előadó Szonday Szandra, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ muzeológusa volt, aki Nincs mááásik! A jubileumi cirkusztörténeti kiállítás hatása múzeumi fejlesztésünkre című előadásában a múzeumi részleg első tudományos önreprezentációjáról, a Nincs Mááásik! – 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz elnevezésű kiállítás létrejöttéről, felépítéséről és céljairól beszélt.

Juhász Éva doktorjelölt, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumi részlegének főkönyvtárosa Cirkuszművészeti szakkönyvtári fejlesztésünk című előadásában az összehangolt gyűjtemény kialakításáról, a hazai társintézményekkel történő szakmai együttműködési, valamint a külföldi szakmai közösségekhez való csatlakozási szándékról beszélt. „Az is a célunk, hogy egyfelől múzeumként, szakkönyvtárként, felsőoktatási könyvtárként, ezen felül inspirációs környezetként működjön, közreműködhessen a cirkuszművészeti produkciók létrehozásában, illetve az előadások archiválásához és a tudományos élet kialakításához” – tájékoztatott Juhász Éva.

Ezután egy videó előadás következett, Európai Cirkuszmúzeum a katalóniai Besalú-ban címmel, amit Dr. Genís Matabosch igazgató, a Gironai Cirkuszfesztivál és Cirkuszművészeti Alapítvány és a Besalúi Európai Cirkuszmúzeum igazgatója tartott spanyol nyelven. Szavait Kaszás Attila történész fordította és tolmácsolta. Dr. Genís Matabosch a Besalúi Európai Cirkuszmúzeum helyszínéről, létrehozásának céljairól és fontosságáról, valamint gyűjteményének tartalmáról adott átfogó tájékoztatást.

A múzeumszakmai plenáris előadások után kerekasztal beszélgetés zajlott dr. Kuti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum stratégiai és tudományos tanácsadójának vezetésével, amelyen részt vett dr. Sonkoly Gábor egyetemi tanár, MTA doktor, dékán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karától, dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének intézetigazgatója és tanszékvezetője, doktori programvezető, egyetemi docens, dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója és Joó Emese, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főmuzeológusa. A kerekasztal beszélgetés témája a cirkuszi kulturális örökség fogalmának meghatározása, valamint a cirkuszi örökség muzealizálási folyamatának és első eredményeinek bemutatása volt.

Joó Emese főmuzeológus, a múzeumi fejlesztés vezetője hangsúlyozta, hogy a tematikus cirkuszmúzeumi gyűjtemény gyarapítása, koncepciójának fejlesztése nyílt szakmai és társadalmi párbeszédre épül. Ennek megfelelően a múzeum munkatársai az artistaművészekkel partnerségben dolgoznak, és a „cirkusz népe” mellett kíváncsiak a cirkuszlátogatók és a cirkuszba nem járók véleményére is. Ennek jegyében készült a konferencia „Beszélgető kiállítása”, amelynek tablóin a résztvevők letehették voksukat arról, hogy szerintük a magyar cirkuszművészeti múzeum mit gyűjtsön inkább: Régi vagy új rekviziteket? Bennfentesek vagy kívülállók emlékeit? Állatok vagy emberek által használt kellékeket? Rendhagyó vagy szokványos rekviziteket? Bóvlit vagy műalkotásokat? A porondon látható produkciók vagy a kulisszák mögötti cirkuszi világ anyagát?

Az ezt követő kávészünet után újabb plenáris előadások kezdődtek, amelyek elsősorban a cirkuszművészet UNESCO felterjesztésének hátterét járták körül. Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója A cirkuszművészet mint közös örökség: nemzetközi együttműködés a cirkuszművészet felterjesztése a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára kapcsán címmel tartott előadásában a cirkusz, mint szellemi kulturális örökségről, megnyilvánulási területeiről, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájáról, az egyezményben meghatározott kritériumokról, a multinacionális jelölés lehetőségéről, annak menetéről, szempontjairól, céljáról és a listára kerülés várható eredményéről tájékoztatott.

Mata Zsuzsanna, a Cirkusz Világszövetség ügyvezető igazgatója A cirkuszi közösségek és a szakmai szervezet szerepe a cirkuszművészet UNESCO listára történő felterjesztése kapcsán című előadásában a nemzetközi és a nemzeti szakmai szervezetek szerepéről a cirkuszművészet elismertetésében a szellemi és világörökség reprezentatív listájára kerüléséről, valamint az első sikerekről beszélt. Továbbá átfogó tájékoztatást adott a Cirkusz Világszövetség szerepének fontosságáról, az UNESCO projektől, az eddigi eredményekről, perspektívákról és teendőkről.

Dr. Verebélyi Kincső folklorista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára A cirkusz mint hagyományos szórakoztatási forma és mai funkciója, nemzetközi kitekintésben című előadásában a modern cirkusz előzményeiről, az akrobatika, az állatszámok és a bohócmutatványok alapvető hármasságáról, az emberi test főszerepbe állításának történeti változásáról, valamint a cirkuszművészetre jellemző egyetemességről beszélt. Azokról a klasszikus cirkuszművészetet meghatározó, végletességükben is közös és általános emberi tulajdonságokról, képességekről és érzésekről, amelyek a cirkusz világának művészi hatását nyújtják, és amelyek bemutatása nélkül a cirkuszművészet korábban sem létezhetett, és a jövőben sem létezhet.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumi fejlesztésével foglalkozó első szakmai konferencián mintegy 100 fő vett részt, akik aktív érdeklődésükkel, hozzászólásaikkal és a beszélgető tablókon kifejezett véleményeikkel tovább erősítették a cirkuszmúzeum működésének közösségi jellegét.

 

Szekáry Zsuzsanna

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink