Idén június 27-én lesz kereken 130 éve, hogy a Fővárosi Nagycirkusz megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Ez idő alatt az intézmény sok bérlőt és igazgatót látott, sok történelmi korszakot megélt, ám ennek ellenére mindig ugyanaz maradt: a városligeti közkedvelt szórakoztató intézménye, illetve Magyarország és Közép-Európa egyetlen ma is álló kőcirkusza. Ennek alkalmából ezen a napon könyvbemutatót és kiállításmegnyitót tartunk a Fővárosi Nagycirkuszban.

Most először lép fel Magyarországon a világhírű bohóc, Fumagalli, aki fivérével, Darisszal együtt ad elő Repülőcirkusz műsorunkban. Közösen elnyerték az Arany Bohócdíjat a 2015-ös Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, miután 2001-ben Fumagalli elnyerte az Ezüst Bohócdíjat. Interjúnkban elbeszélgettünk az általuk megformált karakterekről, a jó komikus produkció titkáról és hogy miként változott meg a cirkusz az évek során.

A cirkuszművészet az évszázadok során szinte minden művészeti ággal – színház, irodalom, képzőművészet, zene, filmművészet – kölcsönhatásba lépett, hogy időt álló alkotásokra inspirálja a művészeket. Azt viszont kevesen tudják, hogy a cirkuszművészetnek milyen hatása volt a képregényekre.

Apák napja van ma, ezért a Fővárosi Nagycirkusz egyik legkülönlegesebb apa-fia kapcsolatáról kérdeztük a Repülőcirkusz előadásunk rendezőjét, Kristóf Krisztiánt.

Tudtad-e? A cirkusz és a repülés

2019. június 14., péntek

Mióta az emberiség öntudatára ébredt, irigységgel vegyes csodálattal tekint a repülésre, ami a végtelen szabadság illúzióját hordozza magában. Aztán az emberek érdeklődése a madarak szárnyairól – a több, mint 250 évvel ezelőtt létrejött, modern cirkuszművészet megszületése után –, a cirkuszi sátrak kupoláiba tevődött át. A görög Ikarosz ókori mondája óta tudjuk, hogy a repülés bizony veszélyes, ám az artisták mégis, ha csak kis időre is, de „szárnyakat növesztettek” és „növesztenek” ma is a cirkuszlátogató közönség legnagyobb ámulatára.

Tegnap délután nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Nagycirkuszban megtartott, a Baross Imre Artistaképző Intézet és a tatai Talentum Iskola két növendékének artista szakmai záró vizsgáját. A jelenlévőket Maka Gyula, a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja köszöntötte, aki tájékoztatott, hogy a vizsgaelőadás az iskolás évek záró eseménye. Reményét fejezte ki, hogy a vizsgázó tanulók holnaptól hivatásos artistaként, bohócként kezdhetik meg cirkuszművész pályafutásukat. Ennek megítéléséről Eötvös Tibor, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett artistaművész elnökletével szakmai vizsgabizottság hívatott dönteni, melynek tagjai: Zsilák György többszörösen kitüntetett artistaművész, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Murainé Szakáts Ildikó, a Baross Imre Artistaképző Intézet igazgatója és Fogel Zsolt a Talentum Angol Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója.

A síkidomok és geometriai testek kerültek a rivaldafénybe Számadó László rendhagyó matematika óráján, amit mai Repülőcirkusz előadásunk után tartott a Fővárosi Nagycirkuszban! Teret kaptak a szabályos síkidomok és testek, emellett mind a geometria, mind a cirkuszművészet sokoldalúsága az előadásból hozott példákkal kerültek illusztrálásra, mint amilyen a Washington-trapéz vagy a gúlaszám, aminek köszönhetően a résztvevők új szögből láthatták az őket körülvevő világot. Ezzel véget is értek Repülőcirkusz után tartott rendhagyó óráink, köszönjük szépen mindenkinek a részvételt, következő előadásainkon újra találkozunk!

A Repülőcirkusz című nyári műsorban fellépőkként a Trio Sárközi – Sárközi Péter, Sárközi Tamás és Perecsenyi Patrik – képviseli a nagy hagyományokkal bíró magyar cirkuszművészetet. Az ifjú tehetségeket ezúttal a zsonglőrködés rejtelmeiről és a különböző zsonglőreszközökről kérdeztük.

A cirkuszmanézs helyett a Trip Hajón tartotta meg Utazás Na’Conxypánba előadását június 2-án, este 19:00 órakor a Baross Imre Artistaképző Intézet. Az előadásban a cirkuszművészet eszközeivel idézték meg Gulácsy Lajos képzeletbeli világát, ami „valahol Japán és a Hold között” található és amit 1902-ben örökített meg festményen.

A cirkuszművészet több száz éves hagyományokra tekint vissza Magyarországon. Artistaművészeink munkáját kitűnő minősítéssel, komoly elismeréssel figyeli a nemzetközi szakmai plénum, amelyet nagy öregjeink, artistacsoportok, művészek hosszú évtizedes munkával vívtak ki a világban. A cirkuszművészetnek helye van a magyar kultúrában és életben tartásuk, ápolásuk kiemelten fontos feladat.

Greifenstein Jánossal, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium clown osztályának tanárával beszélgettünk a szeptemberben induló felnőtt bohócképzésről.

A világ leghíresebb szaxofonművésze fellép Magyarországon, a Szarvasi Vízi Színház programsorozat keretében június 22-én, szombaton 20:30-kor! A világhírű zenész fellépett Erdélyben, Szlovákiában, Svájcban, Portugáliában, a Borkum-szigeteken. Angliában játszott a londoni Marquee klubban, az Amerikai Egyesült Államok területén Los Angelesben, Washington DC-ben, és New Yorkban, most pedig a Szarvasi Vízi Színház közönsége hallgathatja meg csodálatos előadását, amit a Fővárosi Nagycirkusz artistaművészei egészítenek ki fellépésükkel.

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a MACIVA Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink