Újabb páratlan anyaggal gazdagodott a Fővárosi Nagycirkusz műtárgy gyűjteménye

2019. július 18., csütörtök

Újabb páratlan anyaggal gazdagodott a Fővárosi Nagycirkusz műtárgy gyűjteménye

Tegnap a Duo Kowy – Kovácsné Négyesi Katalin és Kovács László – a Fővárosi Nagycirkusz műtárgy gyűjteményének gyarapítása céljából felajánlották leghíresebb műsoruk, a tempó cigány zsonglőr teljes kellékanyagát, amelyet Joó Emese, a Fővárosi Nagycirkusz muzeológusa és Szonday Szandra cirkuszkutató vett át. Helyszíni riportunkban a zsonglőrszám és a hozzájuk kapcsolódó rekvizitek keletkezéséről kérdeztük az artistaművész házaspárt, Joó Emesét pedig a felajánlott tárgyak fontosságáról és az anyaggyűjtés lényegéről.

Négyesi Katalin szülei is artisták voltak, Kovács Lászlóval az Állami Artistaképző Intézetben ismerkedtek meg, ahol az Öt Szirmai nevű zsonglőrcsoport tagjaiként végeztek. 1974-ben Bulgáriában volt az első külföldi fellépésük, 1980-tól Duo Kowy néven léptek fel. Egyedülálló tempó magyaros zsonglőr, szteppzsonglőr és bűvészprodukciókkal járták Európa cirkuszait és varietéit. Az artistaéletet 2000-ben hagyták abba, hogy attól fogva bohócdoktorokként vidítsák fel a beteg gyermekeket.

Kérdésünkre, hogy honnan jött az egyedülálló zsonglőrszámuk ötlete, Kovács László megosztotta, hogy Magyarország külföldön a gulyásról, a néptáncról és a cigányzenéről híres. Innen jött az ötlet, hogy cigány zenére, cigány virtussal fogják meg a közönséget és tegyék magukévá az érzésvilágukat. Az első zsonglőrözéshez használt hegedűiket Szakáts Ödön, becenevén Dönci bácsi készítette műbőr borítással, a közepe egy gyújtós, a szegély keménypapírból, a belseje pedig szivacsból készült, a súlyuk 80 dekagramm volt. A műsor tánckoreográfiáját Szirmai Béla tanította be. Három szezon után szétvált a csoport, de feleségével már előtte létrehozták a saját koreográfiájukat, amivel aztán európai cirkuszokban és a legnívósabb varietékben léptek fel. Többféle zsonglőrszámot csináltak, de a legjobban a cigány zsonglőr számukat szerette a közönség.

Kovácsné Négyesi Katalin a kosztümök készítésébe avatott be minket. Felelevenítette, hogy artista szülei is csináltak cigány dobóakrobata számot, így az első fellépő szoknyáját az édesanyjától örökölte, aminek a mintájára megtervezte és megcsináltatta a többit. A múzeum számára átadott kollekció többi darabja is az ő ötletei alapján valósult meg.

A teljesen más stílusú produkcióikhoz tartozó fellépő ruháikra egyenként varrta fel a flittereket és a gyöngyöket, a férje pedig a fejdíszeket készítette el drótból, amiket összehegesztett, majd bevonta leukoplaszttal és Katalin arra varrta rá a tollakat. A flitteres ruhák is még megvannak, de tegnap a múzeum részére a körülbelül ötven darabból álló teljes cigány kosztümjeiket és kellékeiket adták át.

Joó Emese tájékoztatott, hogy a Gervai gyűjteménnyel, valamint a Duo Kowy-tól kapott tárgyakkal jelenleg a múzeum kialakításának legelső lépéseinél tartanak, ezek képezik majd a múzeumi akkreditáció alapjait. A Duo Kowy-tól átvett kosztümök és rekvizitek a hozzájuk kapcsolódó információkkal, például a fellépési fotókkal együtt válnak valóban értékes műtárgyakká. A Fővárosi Nagycirkusz muzeológusa örömét fejezte ki, hogy a különleges produkció szinte teljes eszközkészlete megvan: az összes derékkendő, csörgődob, gyújtófáklya, a zsonglőrözéshez használt műanyag hegedű, csizma, legging, szoknya, mellény. Muzeológusként az érdekli, hogy megvan a teljes kontextus, élő a történet, nyomon követhető, hogy miért találták ki, hol mutatták be a produkciót, ki inspirálta a hozzá kapcsolódó rekvizitek és kosztümök elkészítését. A produkció minden részletét fel tudják tárni a reklámanyagoktól kezdve a fellépéseken készült fotókig, videókig. A múzeumi fejlesztés során az a cél, hogy ilyen koherens anyagok kerüljenek be, amik teljes összefüggésrendszerükben tudják majd megmutatni, hogy például hogyan működtek az artistaművészek az 1970-es években. Múzeumi szempontból azt is vizsgálják, hogy a Duo Kowy műsora mennyire felelt meg az akkori társadalmi és az előadó-művészeti normáknak, hogyan kapcsolódott a cigányzenéhez, a cigányfolklórhoz, vagy éppen az akkori szocialista kultúraközvetítés trendjeihez.

Joó Emese kihangsúlyozta, hogy a múzeum komplexitását az is mutatja, hogy nem régi tárgyakat gyűjtenek önmagukban, hanem emberi történeteket, és ha még film is van hozzájuk, az igazán nagyszerű, mert az 1960-70-80-as évekből nagyon kevés archív mozgókép lelhető fel, a régi filmhíradókban összesen hatvan-hetven percnyi anyag van, amik nincsenek részletes adatokkal ellátva. Ezért fontos, hogy digitalizálni tudják az artisták magántulajdonban lévő anyagait és, hogy a művészek segítséget nyújtsanak a múzeum munkatársainak abban, hogy kik láthatók a felvételeken.

Kérdésünkre, hogy nehézséget okoz-e számukra megválni a felajánlott kosztümöktől és rekvizitektől, a Duo Kowy tagjai hezitálás nélkül a következő választ adták: „Nagyon kötődünk hozzájuk, de ha nálunk vannak, csak a bőröndben pihennek a szekrény tetején és senki nem látja őket. Ráadásul nem is válunk meg tőlük, mert tudjuk, hogy jó helyre kerülnek és a kiállításokon mi is bármikor meg tudjuk majd nézni. Büszkeséggel tölt el minket, hogy ki van állítva a múltunk, ami által segíteni tudjuk a múzeum létrejöttét, a cirkuszművészet ápolását és hozzájárulhatunk történelmének kutatásához.”

Szekáry Zsuzsanna

Hírlevél feliratkozás

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot, így előzetesen és önkéntesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. valamint a Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen hírlevelet küldjön számomra, melyről bármikor egy kattintással leiratkozhatok.

Legolvasottabb híreink